Az utóbbi időben három terület az, ahol a "sok kicsi sokra megy" szabályt a többség valahogy képtelen alkalmazni:
- államadósság
- bérek
- környezetvédelem
Először nézzük, hogy miről is szól ez a szabály aztán menjünk végig az összes ponton. Nagyon sok ember (milliós-milliárdos nagyságrend) kis "hatása" rendszerint sokkal, de tényleg sokkal több, mint pár ember (100-1000) óriási "hatása". Megpróbálom egy példával rögtön érthetőbbé tenni: ha szeretnénk 10 000 000 embernek 10 000 Ft-ot adni, akkor ehhez 100 milliárd Ft-ra lesz szükségünk. Ellenben ha 1 000 kiválasztott embernek szeretnénk 10 000 000 Ft-ot adni, ahhoz elég 10 milliárd Ft, ami az előző értéknek a tizede!
Tévhit 1: Államadósság
Gyakori tévhit, hogy az államadósságot a korrupt politikusok lopják el. Ez így ebben a formában viszont egyáltalán nem igaz! - bármennyire is esik jól sokak lelkének, hogy másra lehetne kenni a fizetési kötelezettséget. Ezt nagyon egyszerűen beláthatjuk már csak a számok vizsgálatával is: a magyar államadósság jelenleg kb 25 000 milliárd Ft. Ez rengeteg pénz. Ezt azért elég nehéz pár embernek észrevétlenül ellopni. Ha 10 000 ember között is osztom el ezt az összeget, akkor is tetemes, fejenként 2,5 milliárdos vagyon jön ki. A 100 leggazdagabb magyar összvagyona 2 600 milliárd Ft, ami nagyon sok, de azért valószínűsíthető, hogy az utánuk következők összvagyona, ennél kevesebb - tehát ennyit azokról az elméletekről, hogy az államadósságot nullázzuk le a politikusok vagyonának elkobzásával. Már csak ezért sem tűnik túl logikusnak, hogy jól ellopták ezt a pénzt. Azonban mutatok egy képet, hogy az állam mégis mire költi az adófizetők pénzét:
Szeretném felhívni a figyelmet arra a (leg)nagy(obb) rózsaszín területre, amiben a szociális kiadások szerepelnek, és amiben a nyugellátás rész önmagában nagyobb, mint amennyit összesen oktatásra és egészségügyre költünk. Vajon látszik-e az államadósság növekedésében a 100 napos program, amiben bevezették a 13. havi nyugdíjat és 50%-al megemelték a közalkalmazottak bérét? - és amihez szinte mindenki kivétel nélkül lelkesen tapsolt. Nézzük:
Hogy a fenébe ne látszódna? Hiszen nem tették mögé a bevételi oldalt adóemelésekkel - nyilván többlet kiadást vagy adóemeléssel, vagy más területről elvont pénzzel, vagy hitellel lehet megoldani. Egyszerűen az a helyzet, hogy van több millió nyugdíjas. 1 havi nyugdíjkiadás megközelíti a 300 milliárd Forintot. Összehasonlításképpen a 10 évig épülő 4-es metró került ~450 milliárd Ft-ba. Ez hatalmas pénz, és majdnem 10 évig terhelte a költségvetést. Az 50%-os közalkalmazotti béremelésbe bele sem mentünk. Félre értés ne essék, nem sajnálom ezt a pénzt senkitől, csak tudomásul kell venni, ha egy rétegnek, ami több millió embert jelent - márpedig több millió nyugdíjas és közalkalmazott van - kis emelést vagy kedvezményt adunk, amit ráadásul hosszú időn keresztül fenntartunk, akkor az baromi nagy összeg lesz a végén. Ha valaki ezek után kíváncsi, hogy vajon hova is tűnt az a sok pénz - ezt a kérdést ugye a görögök is feltehetnék éppen maguknak -, akkor tessék meglátogatni a nagyszülőket, vagy csak elugrani a háziorvoshoz. Náluk kötött ki.
A politikusok úgy jönnek a képbe, hogy rájöttek, Magyarországon az embereknek csak nagyot kell ígérni, a hosszú távú gondolkozás és a következmények nagyon nem érdeklik a tömegeket, és akkor megtartják az embert a kondér közelében - értsd: a nyugdíjasokkal könnyű választást nyerni, csak nagyon drága. Mielőtt azonban sokan a politikusokra mutogatnának, azért vegyük észre, hogy az elmúlt időszakokban rendezett parlamenti választás vagy népszavazás során, amikor felmerült a kérdés, hogy "emberek, rendbe tegyük-e a költségvetést, ami megszorításokkal járna, vagy inkább hitelből költekezzünk tovább?", akkor a választók széles tömegének támogatásával mindig az utóbbi nyert. Akárcsak Görögországban. Úgyhogy ha valaki szeretne felelősségre vonni bárkit is a helyzetért, akkor javasolnám, hogy kezdje saját magával (Bokros idő előtt lemondott, sokan tüntettek ellene; aztán ott van a szociális népszavazás, és a 2010-es "csak egyszeri nagyarányú adócsökkentés kell és ne az emberekkel fizessék meg!" választás. Amíg az emberekben nem mutatkozik egy csöppnyi igény sem a felelős gazdálkodásra, addig nem is lesz. Mert aki így szeretne tenni, az rendszeresen elbukja a választásokat.
Tévhit 2: bérek
Sokan irigykedve nézik nálunk a sikeres vállalkozókat. Milliókat keresnek, és megrögzött vélemény, hogy ezt biztosan csak lopni lehet - ez egyáltalán nem igaz, de persze van rá példa -, másrészt, hogy az alkalmazottai kizsákmányolásából él - ez sem igaz, bár erre is van példa. Először is javasolni szoktam, hogy ha valaki ezt irigyli a vállalkozóktól, akkor nyugodtan kezdjen el vállalkozni, senki nem mondta, hogy örök életében alkalmazottnak kell lenni, és mutassa meg saját maga, milyen királyi béreket fizetni az alkalmazottaknak. Vannak ilyen próbálkozások a világban, majdhogynem 0 sikerrel és várt eredménnyel, sőt, inkább csőddel, mint például a legutóbbi eset is: http://444.hu/2015/08/02/csunya-kudarcot-vallott-a-cegvezeto-aki-minden-melosanak-havi-163-millio-forintos-fizetest-adott/ Pedig itt a tulajdonos 1 millió $-os fizetéséről mondott le! Lássuk, hol a hiba a szépen hangzó elméletben, hogy ahol a vezetőnek/tulajdonosnak futja több milliós fizetésre, ott miért nem futja drámai béremelésre. Jászunk el a gondolattal. Legyen egy kis vállalkozásunk, 40 embert foglalkoztatunk, mondjuk bruttó 200 000 Ft-ot fizet a cég mindegyiknek. Ez azt jelenti, hogy havonta a bérköltség 40 x 200 000 = 8 000 000 Ft. Ebben még nincsen benne az, hogy ennyi embernek üzemet/irodát kell biztosítani, gépeket kell fenntartani - és azokat előtte meg kell venni -... Tegyük fel, hogy a tulajdonos bruttó 1 000 000 Ft-os fizetést szeretne magának adni. Ez sok?
Elvégre 5-ször annyit keresne, ez elég soknak tűnik. Igaz, mondjuk ő állja a kockázatot és állta/állja akkor is a költségeket, ha rosszabbul ment/megy, tehát joggal várhatná el, hogy ha már kockáztat, akkor az ne egy átlag bérért történjen, mert akkor ennyi erővel kockázat nélkül is elmehetne dolgozni bárhova máshová - ezt persze egészen addig nem érti maga az ember, amíg nem saját magának kell csinálnia, ezért is bátorítanék minden fotelhuszárt és fotelközgazdászt arra: Just do it! Ha szerinted lehet ezt "igazságosabban" csinálni, akkor mutass példát. Ha szerencséd van, az üzleti terv írásnál nagyon hamar le fog esni, hogy mi nem stimmelt az elmélettel, ha peched, akkor ezt egy több milliós csőd és adósság után fogod csak megérteni, ha pedig jól gondoltad és bízol magadban annyira, akkor a tanácsomnak köszönhetően milliókat fogsz keresni: mindenképpen érdemes belevágni! Nem tudom elégszer hangsúlyozni: ne okoskodj, mutass példát, csináld!
De térjünk vissza a számításunkhoz. Mennyi lenne az "igazságos"? Keressen ugyanannyit? Jó, osszuk szét azt a 900 ezret 41 ember között: 1 főre így már 220 000 Ft jön ki. Wow! Adózás után majdnem 10 000 Ft-tal többet visz haza mindenki. Biztosan egy hősként fogják tisztelni a főnöküket, és ettől mindjárt meg is oldódott mindegyikük anyagi problémája, eszükbe sem jut kacérkodni egy 300-500 ezres osztrák bérrel, hiszen az igazságos főnök végre nem volt kapzsi, és sokkal több jut mindenkinek... És közben nézhetjük, ahogy álom világunkban rózsaszín unikornisok szökdelnek szivárványhidakon.
Most már talán értjük, miért hibás elképzelés az, hogy ha csökkentenénk a politikusok fizetését, vagy a kapzsi vállalkozók/cégvezetők kevesebbet keresnének, akkor itt hirtelen mindjárt jutná rendes bérekre. Sok kicsi sokra megy. Egy több száz vagy ezert főt foglalkoztató cégnél a vezetők teljes fizetése elenyésző a teljes bérköltséghez képest - egészséges esetben, nyilván vannak kivételek, de ez igazán ritka. Az Apple és a Google megtehetné, hogy többet fizet, mert egy alkalmazott rengeteg értéket hoz létre a cégnek, viszont ez csak elsőre tűnne jó ötletnek, igen hamar mindenki szívni kezdené a fogát emiatt, de ennek megtárgyalása nem ennek a posztnak a része.
Tévhit 3: környezetvédelem
Főleg a Green Peace nyújt igen hathatós támogatást környezetszennyezés esetén a kognitív disszonancia feloldásához az átlag embernek: nem ti vagytok a hibásak, hanem néhány cég! A gonosz cégek fúrnak a sarkkörön túl! És azok a gonosz cégek miatt olyan szennyezett a világunk! Valóban? A sarkkörön túl a fagyott talajban fúrni nagyon drága mulatság, csak úgy, hobbiból. Nem is nagyon csinálták eddig. Na, de akkor mégis miért csinálnak ilyet? Azért, mert te megveszed, még drágán is, ha télen nem akarsz fázni! Egyszerűen ha valamire igény van, akkor utat fog magának találni. Mivel senkinek nincs igénye nagy mennyiségű homokra, ezért érthető okokból nem is nagyon szállít senki homokot a Szaharából, és nem nagyon tiltakozik senki, hogy emiatt veszélyben lenne bármelyik sivatag. Erre már korábban rájöttek, hogy a védett állatok terén, nem a vadászok ellen kell küzdeni, hanem az igényt kell megszüntetni, és akkor magától megszűnik a vadászat is. Szeretnéd védeni a jegesmedvéket? Ne fűts! Öltözz fel rendesen, vagy old meg napkollektorral. Zavar, hogy 20 évente történik egy nagy olajkatasztrófa? Ezt kissé nehezebb elkerülni, mert a kőolajból a közhiedelemmel ellentétben nem csak üzemanyag, hanem műanyagok, gumik, gyógyszerek és csomagolóanyagok tömege készül, de a lényeg: járj gyalog vagy kerékpárral! Miért nem az erdőben szemetelőt vágod tarkón és hirdetsz ellene hadjáratot? Voltam erdőben szemét szedésen, azt mind a hétköznapi emberek hordták oda. És ha mérlegre kellene tenni, hogy vajon mekkora szennyezést okoz az emberek azon lustasága, hogy minden vásárlásnál új szatyrokat kérnek, ahelyett, hogy kosárral járnának bevásárolni, vagy eleve vinnének otthonról szatyrot, az sokkal, de sokkal nagyobb lesz, mint ha véletlenszerűen kiválasztok egy céget. 10 millió környezettudatos ember sokkal nagyobb eredményt képes elérni. Úgyhogy ha szeretnél tenni a környezetért, akkor előbb magadon változtass, és példamutatással próbálj követőket toborozni, ne pedig másnak akard megmondani, hogyan csinálja - vannak kivételek, pl ha egy hulladék égető dioxint bocsájt a levegőbe, az ellen fel kell lépni. Budapest levegője a dízel autójuk nélkül közlekedni képtelen - és a BKV - miatt olyan, amilyen és lehet a felelősséget másra terhelni, a bűnbak keresés nem fogja megoldani a valódi problémát.
