Az érintett cikk: https://divany.hu/testem/covid-vakcina/

Hogyan írjunk cikket?

Tisztelt Hrdina-Bárány Zsuzsanna!

Menjünk végig az elkövetett hibákon és nézzük meg, hol és mit tehetett volna (jobban), hogy újságíróként még jobb lehessen, és esetleg a jövőben, ne tájékozódjon (de ami fontosabb, senki mást se tájékoztasson) félre.

Amikor egy tudományos kutatásról szeretne írni, mert felkeltette az érdeklődését, - ami egyébként önmagában pozitív - az első dolog, amit tennie kell, hogy fogja, megkeresi az eredeti cikket és elolvassa! Elnézést, ha ez leereszkedőnek hat, de meg kell kérdeznem. Tegye a szívére a kezét, és válaszoljon őszintén. Megtette? Ugye, hogy nem? Az eredeti cikk itt található: https://doi.org/10.1016/j.vaccine.2024.01.100 És mivel elfelejtette ezt elhelyezni a cikkben, ezért is vagyok olyan biztos benne, hogy soha nem is olvasta az eredetit. Ez is egy fontos dolog lenne, hogy ha valamiről ír, és az linkelhető, akkor azt közvetlenül linkelni illene. Teljesen mindegy, hogy az ember a Természet Világába ír, vagy a Nature-be, a Díványba vagy a Dörmögő Dömötörbe gyerekeknek. Egyszerűen minden munkakörnek vannak alapszabályai, amik nem véletlenül vannak, és amiket akkor is illik betartani, ha az elsőre feleslegesnek tűnik.

Ezzel szemben olyan "komoly"(nak egyáltalán nem nevezhető) oldalakat linkel a cikkében, mint a Dívány, vagy az Economx, ami ordítóan jelzi, hogy a tájékozódás szintje nem üti meg még csak az elégséges szintet sem. Persze kollégája, Vermes Ádám is megérne egy misét, aki még a Bloomberg vonatkozó cikkét sem tudta rendesen belinkelni, de nekem a maga cikkét küldték át, és valszeg Ádámot még annyian sem olvassák. De persze neki is elküldöm, az ő neve is álljon itt - már ha egyáltalán valós személy, mert nem találtam róla hirtelen semmit.

Miután megnyitotta újságíróként és a témához egyáltalán nem értő laikusként az eredeti cikket - ez ténymegállapítás, nem minősítés, ezzel önmagában semmi baj nincs, nem feladata hozzá érteni -, fel fog tűnni, hogy nem nagyon érti, ami oda van írva. Megnyugtatom, nincs ezzel egyedül, és ez normális. Nem ez a szakmája, én sem értek mindenhez, ezzel az ég világon még semmi baj nincsen. Azonban nem eszköztelen ilyen helyzetben! Fel lehet keresni ismerőst, rokont, vagy egyszerűen csak valamelyik témához kapcsolódó kutatóegyetemet, hogy segítsenek már értelmezni, ami oda van írva. Mert Ön így és így érti, az helyes? Vagy vannak más szempontok, adatok, amiket figyelembe kellene venni a cikk megírásánál? Én azt javasolnám, hogy több embertől is érdemes tájékozódni, mert nagyon jól látszódott a COVID kapcsán, hogy a kutatók is csak emberek, és mint az újságírók körében, ezen a területen is vannak jobbak, és ... fogalmazzunk úgy, akiknek még fejlődniük kell(ene). De hogy ajánljak konkrétan valakit a témában: Ferenci Tamás biostatisztikus például (csak névrokonom). Illetve ha nagyon el van veszve az ember, az MTA is nagyon szívesen segít megtalálni a megfelelő embereket.

Ha mindezt megtette volna, értelmezte volna, hogy mit is jelent az eredeti cikkben az OE és LBCI, illetve tájékoztatást kért és kapott volna a konkrét adatokról, akkor biztosra veszem, hogy egy egészen más cikk született volna.

Miről is szólt a kutatás és mi az eredménye?

A "védőoltás" valójában egy teljesen félrevezető név, ugyanis a védőoltásban semmi olyan nincs, ami védene, éppen ellenkezőleg - ha mondhatom így. Az esetek legtöbbjében a védőoltásokban olyan anyag van, ami valamilyen szintű immunválaszt provokál ki a szervezetből, azaz a védőoltás szándékos enyhe megfertőzése vagy annak „színdarab-szerű” eljátszása az ember szervezetének. Az a cél, hogy a szervezet megtámadva érezze magát, és reagáljon a támadásra, ANÉLKÜL, hogy az eredeti fertőzés jóval nagyobb kockázataival számolni kelljen. Ugye nincs értelme járványos gyermekbénulás ellen védőoltást beadni a gyereknek, ha attól ugyanúgy és ugyanolyan arányban lebénulhat, ebben talán nincs vita.

Az egész sztori úgy kezdődött, hogy az emberek észrevették, hogy bizonyos (fertőző) betegségeken csak egyszer esnek át, azután soha többé. Ez veszélyes fertőzéseknél nagyon nem volt mindegy, először a fekete himlővel próbáltak védettséget szerezni, akkor még inkább kevesebb, mint több sikerrel és igen nagy kockázattal. Az akkori emberek valamiért felfogták és összerakták, hogy 'enélkül a halálozás kockázata nagy, azzal meg kisebb'. Van, csak kisebb, és itt ennek nemsokára igen komoly szerepe lesz.

Miért csináljuk ezt így, ahelyett, hogy gyógyszereket fejlesztenénk a fertőzésekre? Ezt itt elkezdtem írni, de annyi oka van, hogy csak címszavakban felsorolok párat. A védőoltás:

• sokkal olcsóbb minden téren összességében
• a gyógyszer csak kezelésre jó, a védőoltás azonban megelőzésre
• jóval alacsonyabb a kockázat
• hatékonyabb a mutációkkal szemben, a gyógszerekre hamar rezisztensé válnak a vírusok (és baktériumok)

Tehát beoltottuk az egyént valamivel, ami olyan immunválaszt vált ki a szervezetből, amit a kivédeni kívánt fertőzés is kiváltana. Persze ehhez az immunrendszernek kell 1-3 hét, hogy készen álljon, mert van egy tanulási folyamat, amin végig kell mennie, és az idő. Ha valaki Londonban akar boldogulni, nem árt, ha előre megtanul angolul, és nem a megérkezés után kezdi csak el. Ez eddig egyszerűnek tűnik, de a folyamat valójában igen bonyolult. Ha túl kevés vagy nem megfelelő milyenségű és minőségű "provokátort" juttatunk be az emberek szervezetébe (ez a vakcinakomponens), akkor előfordulhat, hogy nem lesz immunválasz, vagy az nem kellően erős, ami miatt nem alakul ki a szükséges védelmi szint. Ha meg túl sokat, akkor meg túl erős lehet az immunválasz sokaknál, ami minden esetben egyezik az eredeti fertőzés tüneteivel - kivéve az allergiás reakciókat. Miért fontos ez? Mert pl a szívizomgyulladást valójában NEM a fertőzés okozza maga, HANEM AZ IMMUNRENDSZER. A szívizomgyulladás relatíve gyakori sok fertőzés esetén - csak sokan észre sem veszik -, egyszerűen azért, mert ez egy immunválasz következménye. Ugyanolyan, mint a láz. A COVID esetén a szívizomgyulladás relatíve gyakori probléma, és ez már igen hamar kiderült: https://www.mdpi.com/1648-9144/56/12/678 Az, hogy a védőoltások is kiváltják egyeseknél ezt az immunválaszt, ezt az elejétől kezdve tudjuk, ez sajnos elkerülhetetlen. Itt már egy 2022-es, 43 milliós mintán készített kutatás: https://www.ahajournals.org/doi/full/10.1161/CIRCULATIONAHA.122.059970 CSAKHOGY, nézzük már meg a konkrét adatokat! A védooltások esetén a szívizomgyulladást kapók aránya TIZEDE a fertőzés esetén fellépő szívizomgyulladásnak, azaz a védőoltásoknál 90%-kal kevesebb esetben lép fel ez a probléma. Amikor azt mondjuk, hogy 'lám, 10 embernek lett szívizomgyulladása az oltástól', az nem önmagában áll. Egy járvány esetén ez annyit jelent, hogy 90 embernél teljesen megelőzte a problémát, 10-nél pedig csak a lefolyást tudta enyhíteni. A 10-et nem a 0-hoz kell hasonlítani, hanem a 100-hoz. A 100-at még lehet esetleg pontosítiani bizonyos paraméterek alapján - mennyire fertőző a fertőzés, hogyan terjed, stb -, de a COVID esetében nem volt kérdés, hogy ez bizony 100, hacsak nincs nagyon szigorú karantén tartva.

Miről szól a cikk? Volt egy előzetes "elvárás", hogy a COVID melyik tünete, hány oltott embernél fog jelentkezni. Ebből származik OE-nek rövidített érték. A kutatás azt találta, hogy bizonyos tünetek több embernél jelentek meg, mint amennyit előzetesen vártak, ezért ezekre a tünetekre és azok csökkentésére kell törekedni. Ha ezt el lehet érni a védőoltás módosításával, akkor úgy, ha pedig nem, akkor az érintettek előzetes kockázatbecslésével, a rizikós emberek kiszűrésével - hogy ők ne, vagy más oltást kapjanak, ha ez lehetséges.

Csodák itt nincsenek. Aki egy védőoltástól szívizomgyulladást kap, az az eredeti fertőzéstől is fog szívizomgyulladást kapni, mert a kettő ugyanúgy működik és hat. Leszámítva, hogy a védőoltás sokkal gyengébben terheli meg a szervezetet. Nem kizárt, hogy már korábban is volt neki, egy sima influenza esetén mondjuk. A védőoltással ellenben elkerülhető, hogy egy rakás embernek legyen, akiknek az eredeti fertőzés esetén, előkészített védelem nélkül lenne egy intenzív szívizomgyulladása. Ugyanez igaz a többi tünetre, ami a cikkben szerepel. Ennyit tud jelenleg a tudomány, azt tudja mondani, hogy védőoltás nélkül 5% kerül mondjuk kórházba, 1% meghal. Oltás esetén pedig ugyanezek a számok leesnek a tizedükre vagy századukra. És ezen kettő közül lehet választani, nincs harmadik út. Tipikus villamos dilemma. Vagy ez, vagy az. A kockázatokat tudjuk kezelni valójában, nem a betegséget. Abban viszont biztosak lehetünk, akinél gond van az oltás miatt, ugyanaz a probléma jelentkezik az eredeti fertőzésnél is, csak sokkal erősebben.

És nem, semmi új nem derült ki ebből a kutatásból, amit eddig ne tudtunk volna. A védőoltások kockázata még mindig SOKKAL alacsanyabb, mint az eredeti fertőzésen átesni. Nem pár százalékkal, hanem nagyon sokkal. A védőoltások továbbra is SOKKAL biztonságosabbak, mint az eredeti fertőzések. Ez a kutatás ezt az evidenciát már nem is boncolgatta, mert nincs miért. Nincs értelme 10-50-100-szor nagyobb értékeket ábrázolni. Összehasonlítás képpen, hogy kontextusba helyezzem az értékeket, Magyarországon évente 500-an halnak meg közúti balesetben, és 4000 súlyos sérüléssel jár ( https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_feb002.html ) Ehhez képest, ha 10 millió főre vetítem az értékeket, kb 80 főnél alakul ki szívizomgyulladás az oltások miatt. Több, mint 5-ször nagyobb eséllyel hal meg minden egyes nap, amikor kilép az ajtón, és 50-szer nagyobb eséllyel szerez súlyos sérülést. És akkor most minden nap remegve fogja elhagyni a házát? Már fogalmazza a cikket, hogy 'Ilyen durván öli az embereket a közlekedés, és a kormányok nem tesznek semmit'? Remélem nem.

Összefoglalás

1. Ne írj cikket egy filmről, amit nem is láttál, vagy azt csak mandarin nyelven. (amit nem beszél az ember)
2. Mindig olvasd el, nézd meg és értsd meg az eredeti forrást.
3. Ha ez saját kútfőből nem lehetséges, kérj segítséget olyanoktól, akik láthatóan értenek hozzá és több információval rendelkeznek.
4. Mindig megfelelően hivatkozd az eredeti forrásokat. És ha cikket olvasol, mindig ellenőrizd az eredeti forrásait. Nem egyszer futottam bele az elmúlt 4 évben olyan cikkekbe, amik hivatkoztak egy kutatásra, amiben jó esetben nem is az volt, amit kiolvastak belőle, rosszabb esetben meg pont az ellenkezője. A kedvencem az utóbbira az volt, aki a maszk hatástalanságát igazolandó átküldött egy olasz kutatást, elolvastam, és abban pont az volt, hogy 95%-kal csökkentette az fertőzöttek influenzavírus környezetbe bocsájtását - az még jóval a COVID előtt készült, talán 2013-ban, ezért volt influenza vírus. Mikor erre felhívtam a figyelmét, hogy az első táblázat adatai pont az ellenkezőjét mutatják, elnézést kért és elismerte, hogy igazából neki is csak küldték a cikket és azt nem olvasta el. Neki mondjuk mentségére szóljon, hogy nem újságíró a munkája, csak egy lelkes FB kommentelő volt.

Felelős anyaként akkor fog jobb világot teremteni a gyerekeinek, ha az újságírás alapvető szabályait betartva arról ír, ami van, és nem arról, amit egyesek szeretnének valamibe belelátni. Én tudom, hogy a jó szándék vezérli, de ez önmagában kevés. Ennek a 6 éves spanyol kisfiúnak is a jó szándék vezérelte a szüleit: https://babafalva.hu/halalos-kimenetelu-torokgyik-spanyolorszagban/  1 hónap alatt meghalt, a szülők meg végignézhették ahogy lassan megfullad a saját gyerekük, mert a jó szándékuk nem volt képes kompenzálni a félretájékozottságukat. A valóságot nem érdekli, hogy ki és miben hisz.

Ezúton szeretnem megkérni, hogy legyen szíves pótolni a kimaradt lépéseket, elolvasni az eredeti cikket, azt megérteni, és frissítse cikke tartalmát annak megfelelően. Ér írni a cikk szerzőinek is, minden kutató szívesen segít tisztázni és pontosítani, hogy mi következik az eredményeiből és mi egyáltalán nem. Az egy más kérdés, hogy némelyikük hozzáértés és/vagy figyelem szomjazás miatt butaságokat fog beszélni, mint amikor Letoha is megjósolta az első hullám után a járvány végét: https://www.borsonline.hu/aktualis/2020/05/dr-letoha-legyoztuk-a-koronavirus-jarvanyt . Miközben rajta kívül mindenki tudta, hogy a járványoknak hullám természete van, és ennek is az lesz. Micsoda meglepetés, Letoha nem találta el, hogy mi fog következni. De ha több kutatóval is beszél, hamar rá fog mindig jönni, hogy kik lógnak ki a sorból. Na, ők általában nem a magányos zsenik, ők azok, akik kegyelemkettessel mentek át valami kapcsolódó vizsgán.

Update

Időközben megjelent, kicsit bővebb cikk a témában a Telexen: https://telex.hu/techtud/2024/04/01/koronavirus-vakcina-covid-19-mellekhatasok-biztonsag-vakcinaperek-vaers-turborak .