Vannak dolgok, amik mellett nem szeretnék elmenni szó nélkül, amikor egy helyzetnek adott esetben messzemenő következményei lehetnek. Különösen akkor, ha ez a helyzet azért áll elő, mert valaki nem a tőle elvárható minőségben végzi a munkáját.

Az utóbbi időben három terület az, ahol a "sok kicsi sokra megy" szabályt a többség valahogy képtelen alkalmazni:

• államadósság
• bérek
• környezetvédelem

Először nézzük, hogy miről is szól ez a szabály aztán menjünk végig az összes ponton. Nagyon sok ember (milliós-milliárdos nagyságrend) kis "hatása" rendszerint sokkal, de tényleg sokkal több, mint pár ember (100-1000) óriási "hatása". Megpróbálom egy példával rögtön érthetőbbé tenni: ha szeretnénk 10 000 000 embernek 10 000 Ft-ot adni, akkor ehhez 100 milliárd Ft-ra lesz szükségünk. Ellenben ha 1 000 kiválasztott embernek szeretnénk 10 000 000 Ft-ot adni, ahhoz elég 10 milliárd Ft, ami az előző értéknek a tizede!

Tévhit 1: Államadósság

Gyakori tévhit, hogy az államadósságot a korrupt politikusok lopják el. Ez így ebben a formában viszont egyáltalán nem igaz! - bármennyire is esik jól sokak lelkének, hogy másra lehetne kenni a fizetési kötelezettséget. Ezt nagyon egyszerűen beláthatjuk már csak a számok vizsgálatával is: a magyar államadósság jelenleg kb 25 000 milliárd Ft. Ez rengeteg pénz. Ezt azért elég nehéz pár embernek észrevétlenül ellopni. Ha 10 000 ember között is osztom el ezt az összeget, akkor is tetemes, fejenként 2,5 milliárdos vagyon jön ki. A 100 leggazdagabb magyar összvagyona 2 600 milliárd Ft, ami nagyon sok, de azért valószínűsíthető, hogy az utánuk következők összvagyona, ennél kevesebb - tehát ennyit azokról az elméletekről, hogy az államadósságot nullázzuk le a politikusok vagyonának elkobzásával. Már csak ezért sem tűnik túl logikusnak, hogy jól ellopták ezt a pénzt. Azonban mutatok egy képet, hogy az állam mégis mire költi az adófizetők pénzét:

Szeretném felhívni a figyelmet arra a (leg)nagy(obb) rózsaszín területre, amiben a szociális kiadások szerepelnek, és amiben a nyugellátás rész önmagában nagyobb, mint amennyit összesen oktatásra és egészségügyre költünk. Vajon látszik-e az államadósság növekedésében a 100 napos program, amiben bevezették a 13. havi nyugdíjat és 50%-al megemelték a közalkalmazottak bérét? - és amihez szinte mindenki kivétel nélkül lelkesen tapsolt. Nézzük:

Hogy a fenébe ne látszódna? Hiszen nem tették mögé a bevételi oldalt adóemelésekkel - nyilván többlet kiadást vagy adóemeléssel, vagy más területről elvont pénzzel, vagy hitellel lehet megoldani. Egyszerűen az a helyzet, hogy van több millió nyugdíjas. 1 havi nyugdíjkiadás megközelíti a 300 milliárd Forintot. Összehasonlításképpen a 10 évig épülő 4-es metró került ~450 milliárd Ft-ba. Ez hatalmas pénz, és majdnem 10 évig terhelte a költségvetést. Az 50%-os közalkalmazotti béremelésbe bele sem mentünk. Félre értés ne essék, nem sajnálom ezt a pénzt senkitől, csak tudomásul kell venni, ha egy rétegnek, ami több millió embert jelent - márpedig több millió nyugdíjas és közalkalmazott van - kis emelést vagy kedvezményt adunk, amit ráadásul hosszú időn keresztül fenntartunk, akkor az baromi nagy összeg lesz a végén. Ha valaki ezek után kíváncsi, hogy vajon hova is tűnt az a sok pénz - ezt a kérdést ugye a görögök is feltehetnék éppen maguknak -, akkor tessék meglátogatni a nagyszülőket, vagy csak elugrani a háziorvoshoz. Náluk kötött ki.

Tévhit 2: bérek

Sokan irigykedve nézik nálunk a sikeres vállalkozókat. Milliókat keresnek, és megrögzött vélemény, hogy ezt biztosan csak lopni lehet - ez egyáltalán nem igaz, de persze van rá példa -, másrészt, hogy az alkalmazottai kizsákmányolásából él - ez sem igaz, bár erre is van példa. Először is javasolni szoktam, hogy ha valaki ezt irigyli a vállalkozóktól, akkor nyugodtan kezdjen el vállalkozni, senki nem mondta, hogy örök életében alkalmazottnak kell lenni, és mutassa meg saját maga, milyen királyi béreket fizetni az alkalmazottaknak. Vannak ilyen próbálkozások a világban, majdhogynem 0 sikerrel és várt eredménnyel, sőt, inkább csőddel, mint például a legutóbbi eset is: http://444.hu/2015/08/02/csunya-kudarcot-vallott-a-cegvezeto-aki-minden-melosanak-havi-163-millio-forintos-fizetest-adott/ Pedig itt a tulajdonos 1 millió $-os fizetéséről mondott le! Lássuk, hol a hiba a szépen hangzó elméletben, hogy ahol a vezetőnek/tulajdonosnak futja több milliós fizetésre, ott miért nem futja drámai béremelésre. Jászunk el a gondolattal. Legyen egy kis vállalkozásunk, 40 embert foglalkoztatunk, mondjuk bruttó 200 000 Ft-ot fizet a cég mindegyiknek. Ez azt jelenti, hogy havonta a bérköltség 40 x 200 000 = 8 000 000 Ft. Ebben még nincsen benne az, hogy ennyi embernek üzemet/irodát kell biztosítani, gépeket kell fenntartani - és azokat előtte meg kell venni -... Tegyük fel, hogy a tulajdonos bruttó 1 000 000 Ft-os fizetést szeretne magának adni. Ez sok?

De térjünk vissza a számításunkhoz. Mennyi lenne az "igazságos"? Keressen ugyanannyit? Jó, osszuk szét azt a 900 ezret 41 ember között: 1 főre így már 220 000 Ft jön ki. Wow! Adózás után majdnem 10 000 Ft-tal többet visz haza mindenki. Biztosan egy hősként fogják tisztelni a főnöküket, és ettől mindjárt meg is oldódott mindegyikük anyagi problémája, eszükbe sem jut kacérkodni egy 300-500 ezres osztrák bérrel, hiszen az igazságos főnök végre nem volt kapzsi, és sokkal több jut mindenkinek... És közben nézhetjük, ahogy álom világunkban rózsaszín unikornisok szökdelnek szivárványhidakon.

Most már talán értjük, miért hibás elképzelés az, hogy ha csökkentenénk a politikusok fizetését, vagy a kapzsi vállalkozók/cégvezetők kevesebbet keresnének, akkor itt hirtelen mindjárt jutná rendes bérekre. Sok kicsi sokra megy. Egy több száz vagy ezert főt foglalkoztató cégnél a vezetők teljes fizetése elenyésző a teljes bérköltséghez képest - egészséges esetben, nyilván vannak kivételek, de ez igazán ritka. Az Apple és a Google megtehetné, hogy többet fizet, mert egy alkalmazott rengeteg értéket hoz létre a cégnek, viszont ez csak elsőre tűnne jó ötletnek, igen hamar mindenki szívni kezdené a fogát emiatt, de ennek megtárgyalása nem ennek a posztnak a része.

Tévhit 3: környezetvédelem

Főleg a Green Peace nyújt igen hathatós támogatást környezetszennyezés esetén a kognitív disszonancia feloldásához az átlag embernek: nem ti vagytok a hibásak, hanem néhány cég! A gonosz cégek fúrnak a sarkkörön túl! És azok a gonosz cégek miatt olyan szennyezett a világunk! Valóban? A sarkkörön túl a fagyott talajban fúrni nagyon drága mulatság, csak úgy, hobbiból. Nem is nagyon csinálták eddig. Na, de akkor mégis miért csinálnak ilyet? Azért, mert te megveszed, még drágán is, ha télen nem akarsz fázni! Egyszerűen ha valamire igény van, akkor utat fog magának találni. Mivel senkinek nincs igénye nagy mennyiségű homokra, ezért érthető okokból nem is nagyon szállít senki homokot a Szaharából, és nem nagyon tiltakozik senki, hogy emiatt veszélyben lenne bármelyik sivatag. Erre már korábban rájöttek, hogy a védett állatok terén, nem a vadászok ellen kell küzdeni, hanem az igényt kell megszüntetni, és akkor magától megszűnik a vadászat is. Szeretnéd védeni a jegesmedvéket? Ne fűts! Öltözz fel rendesen, vagy old meg napkollektorral. Zavar, hogy 20 évente történik egy nagy olajkatasztrófa? Ezt kissé nehezebb elkerülni, mert a kőolajból a közhiedelemmel ellentétben nem csak üzemanyag, hanem műanyagok, gumik, gyógyszerek és csomagolóanyagok tömege készül, de a lényeg: járj gyalog vagy kerékpárral! Miért nem az erdőben szemetelőt vágod tarkón és hirdetsz ellene hadjáratot? Voltam erdőben szemét szedésen, azt mind a hétköznapi emberek hordták oda. És ha mérlegre kellene tenni, hogy vajon mekkora szennyezést okoz az emberek azon lustasága, hogy minden vásárlásnál új szatyrokat kérnek, ahelyett, hogy kosárral járnának bevásárolni, vagy eleve vinnének otthonról szatyrot, az sokkal, de sokkal nagyobb lesz, mint ha véletlenszerűen kiválasztok egy céget. 10 millió környezettudatos ember sokkal nagyobb eredményt képes elérni. Úgyhogy ha szeretnél tenni a környezetért, akkor előbb magadon változtass, és példamutatással próbálj követőket toborozni, ne pedig másnak akard megmondani, hogyan csinálja - vannak kivételek, pl ha egy hulladék égető dioxint bocsájt a levegőbe, az ellen fel kell lépni. Budapest levegője a dízel autójuk nélkül közlekedni képtelen - és a BKV - miatt olyan, amilyen és lehet a felelősséget másra terhelni, a bűnbak keresés nem fogja megoldani a valódi problémát.

Vannak az életben dolgok, amiket nehéz az embereknek átadni, mert nem tűnik túl "logikusnak". Ilyen volt a Föld kereksége, de mai napig ilyen az, hogy a nehezebb tárgyak nem esnek gyorsabban, vagy a termosztátok működése.

Az emberek hajlamosak úgy tekinteni a termosztátokra, mint ha az vmi Joystick alkatrésze lenne, minél jobban fel- vagy lecsavarják, annál jobban hűt vagy fűt a rendszer. Esetleg még összekeverhető a tűzhelyek működésével, minél jobban csavarjuk egy irányba, annál jobban jön a gáz. A termosztátos rendszerek viszont ilyet nem tudnak, ez rájuk egyáltalán nem igaz, a termosztáttal kizárólag azt lehet állítani, hogy a rendszer milyen hőmérsékletnél kapcsoljon le - kivéve, ha inverteres klímát használunk -, a teljesítményre nincsen hatással. Így télen hazaérkezésnél hiába kapcsolod fel a termosztátot 35 fokra, a fűtés nem fog ettől jobban fűteni; így nyáron is, hiába állítod a klímát 16 fokra, nem fog jobban hűteni, csak pont a termosztát lényegi része kerül kiiktatásra: az a kényelmi funkció, hogy nem kell bajlódni a hűtő vagy fűtő berendezés kapcsolgatásával! Márpedig ha valaki évente 2 alkalomnál többször nyúl a termosztáthoz - lásd a szellőztetést, mint kivétel -, akkor az illető teljesen feleslegesen költött termosztátra vagy olyan készülékre, ami automatikusan is tudna működni, de nem hagyjuk.

Megpróbálom egy egyszerű példával szemléltetni, hogy a termosztát hogyan működik. Képzeljük el, hogy amikor felszállunk a BKV buszra, meg kell mondanunk, hol szeretnénk leszállni. Ennyit tud a rendszer! Vajon hamarabb oda fogunk érni a 4 megállóra lévő célállomásunkhoz, ha azt mondjuk, 8 megállót szeretnénk menni, és az automata jelzőrendszer helyett - ami jelez nekünk, mielőtt le kell szállnunk -, inkább mi figyeljük a megállókat és szállunk le magunktól? Nyilván nem, a busz nem fog gyorsabban menni emiatt, nem fog megállókat kihagyni, az utasok sem fognak gyorsabban cserélődni. A teljesítményre a beállított érték nincs hatással.

Helyes használat

Kikísérletezed, hogy melyik hőmérséklet tartomány az, amiben jól érzed magad, beállítod azt a hőmérsékletet, és úgy hagyod! A készülékek maguktól ki és be fognak kapcsolni, némi ingadozással tartva azt a hőmérsékletet, amiben jól érezzük magunkat. Éjszakára is úgy hagyhatod, mert ha kint 18 fokra hűl le a levegő és emiatt a lakásban marad pl a beállított 26 fok, vagy még csökken is, akkor a légkondi úgysem fog bekapcsolni, ha viszont emelkedni kezdene, akkor nem arra fogsz felkelni, hogy megdöglesz a melegtől, állítod be ész nélkül 16 fokra, aztán fázol meg, mert éjjel közben jól leizzadtál a takaró alatt. Még csak érdemben sokat spórolni sem fogsz, cserébe viszont folyamatosan lesznek időszakok, amikor a komfort zónádon kívül vagy: vagy fázni fogsz, vagy meleged lesz.

Komoly életminőség javulást fog tapasztalni mindenki az életében, végre nem neki kell kézzel ki-be kapcsolgatni a készüléket, hanem megtörténik ez magától!

Kivételek

Ha éppen szellőztetsz, amit érdemes gyorsan, nagy légmozgással megtenni, hogy a levegő kicserélődjön, de a falak ne kezdjenek el felmelegedni, akkor érdemes lehet a termosztáton állítani, hogy a készülék ne kapcsoljon be erre az átmeneti időszakra, de utána érdemes lehet visszaállítani a megszokott hőmérsékletet és úgy hagyni!

Újabb tévhitet szeretnék elővenni, ami még egyetemi tanárok körében is szívesen hódít, "mentségükre szóljon", hogy az illetők humán területről valók. Ez a valóság:

Ezt előszeretettel úgy magyarázzák félre - laikus számára igen nagy sikerrel: A tudomány csak azt fogadja el, amit meg tud magyarázni! Ez viszont hülyeség, direkt nem is emelem ki külön bekezdésbe. Rengeteg dolog van, amit a tudomány elfogad, annak ellenére, hogy nem tudjuk rá a pontos magyarázatot. Senki sem vonta kétségbe a szivárvány létezését, csak azért, mert nem tudták megmagyarázni annak keletkezését. Senki nem vonta kétségbe a gravitáció létezését, csak azért, mert nem tudták megmagyarázni. Sőt, ma sincs igazán elfogadott magyarázat a gravitációra, annak működésére, mégsem vonta senki kétségbe. Úgyhogy amikor valaki olyasmit mond, hogy a "telepátiát a tudomány csak azért nem fogadja el, mert nem tudja megmagyarázni", az jobb, ha visszaadja a diplomáját, vagy minimum tovább tanul. Egyszerűen azért nem fogadja el a tudomány a létezését, mert az összes kísérleti ellenőrzésen csúfosan megbukott, mint ahogy az auralátás is. Érdemes elolvasni a cikket, mert nagyon tanulságos.

De ugyanez elmondható a homeopátiás szerekről is. Rengeteg olyan gyógyszer van a piacon, amiről fogalma sincs a tudománynak, hogyan hat, csak azt tudják, hogy a kettős vak teszteken bizonyította hatékonyságát. Amikor felfedezték a penicillint , akkor sem volt fogalmuk arról, hogyan hat, mégis elkezdték használni.

Úgyhogy nyomatékosan szeretném elismételni:

Ha valamit a tudomány nem fogad el, annak általában az az egyszerű oka van, hogy valójában nem működik, illetve a véletlen találgatás, véletlen gyógyulás és a placebohatás eredményeit tudja csak ismételni, vagy éppen az derül ki, hogy nocebo hatásként - placebo ellentéte - hat. Ilyen például az az érdekes kísérlet, ahol kiderült, ha imádkoznak valakiért, és az tud róla, lassabban gyógyul, mint az, akiért nem imádkoznak, vagy nem is tud róla: Medical News Today - Praying Doesn't Help The Sick Get Better . Esetleg még az jöhet szóba, hogy nem volt vizsgálva. De ott pedig az az érdekes eset áll fent, hogy annak kellene igazolnia valamit, aki állítja, hogy működik, nem annak, aki szerint kétséges.

Úgyhogy ha valakitől azt halljuk a jövőben, "ez működik, csak azért ágálnak ellene egyesek, mert még nem tudjuk a hatásmechanizmusra a magyarázatot", minimum kezdjünk gyanakodni, az illetőnek egyrészt halvány lila elképzelése sincs a "tudományos élet" működéséről, és valószínűleg valami olyat akar eladni, ami egyáltalán nem igazolt, hogy működik.

Szubjektív

Biztos vagyok benne, hogy sokaknak nem fog tetszeni, amit most mondok, de én összességében örülök annak, hogy ez a kezdeményezés létrejött. Minden tiszteletem azoké, akik ebben tevőlegesen részt vettek, pénzt és/vagy szabadidejüket rááldozva valami olyasmire, ami egyébként nem feladatuk. Biztosan eltérő indíttatásból vettek részt ebben emberek, és biztosan van köztük olyan, aki csak a balhé vagy a rasszizmusa miatt csatlakozott közéjük, de én ezzel együtt és ezért is nagyon hasznosnak találom működésüket. Olyan adatokkal és videó felvételekkel szolgáltak, amik önmagukban bizonyítanak vagy cáfolnak prekoncepciókat, korábbi kutatásokat és mutatnak rá rengeteg problémára. Ahogy az előzmény bejegyzésben utaltam rá a végén, a Tolvajkergetők egy tünet, nem maga a probléma - már ha valaki a problémát látja bennük.

Tanulságok, tapasztalatok

Az alábbiakban megpróbálok rámutatni néhány hasznos tanulságra, tapasztalatra, amiken jó lenne, ha elgondolkozna mindenki.

A kerékpártolvajok nem profi bűnözők

Tomcat egyik indoka, hogy miért is tárják a nagyközönség elé a tevékenységüket videók formájában, az az, hogy szeretnék megmutatni, hogyan is dolgoznak és kik azok az "arctalan" figurák a háttérben. Mi történik a kerékpárral, milyen emberek és miért lopják a kerékpárokat.

A kerékpár sehol nincs 100% biztonságban

Mindig érdemes két lakatot használni, és olyan helyen hagyni, ahol szem előtt van. Mármint a te szemed előtt és nem a tömeg előtt, mert a "tömeg" egyáltalán nem reagál, ha lopás történik, sokszor észre sem veszik. Érdemes megnézni a lakat tesztes videókat.

A kerékpártolvajok motivációi

Erre vissza fogok utalni mindjárt egy másik pontban, mert fontos dologra mutat rá, ami ugyan logikus, de valahogy mégis elegánsan sokan elsiklanak felette: 4 "fajta" elkövetőt lehet a videókban viszont látni.

1. (mély) szegénységben élő vagy eleve hajléktalan; a mindennapi megélhetéséhez folyamodik bűncselekmény elkövetéséhez
2. drogos vagy alkoholista; aki a függőségének kielégítéséhez folyamodik lopáshoz
3. rendszeresen, tudatosan ebből élő személyek vagy bandák
4. jövedelemkiegészítés miatt (fiatalok, nyugdíjasok)

A lopás nem "faji kérdés"

Tegnap végre rászántam magam és végig néztem nagy vonalakban az összes felkerült videót, amiből az alábbi elnagyolt statisztikát sikerült összeállítanom:

Részletesen vezettem, hogy melyik videóban hány és milyen elkövetőt sikerült azonosítanom, azonban szeretnék elébe menni annak, hogy egyesek szőrszál hasogatva nekiálljanak azon lovagolni, vajon a 13. részben az elkövető cigánynak számít-e vagy sem, ezért publikusan nem osztom meg az ebből létrejött táblázatot. Ha valakit érdekel, privátban szívesen rendelkezésére bocsájtom, ellenőrizheti, módosíthatja vagy vitathatja az ott szereplő adatokat. A tanulságot tekintve mindez teljesen lényegtelen. Azért is, mert hiába csinálok pontos statisztikát a felkerült videókról, nem minden esetről készült videó, ha készülne is, az sem lenne reprezentatív. Ha tévedtem is pár számot, tökéletesen látszik egy nagyon fontos dolog: aki szerint csak a cigányokkal és a bevándorlókkal van a baj, egyébként szerinte a "nem cigány" egy talpig becsületes és jóra való népség, a cigányok deportálásával hirtelen fényre derülne a haza, soha többé nem kellene bezárni a lakásajtót; nos, azoknak van egy rossz hírem. Egyértelműen látszik, ami egyébként annyira nem ördögtől való, csak sokakat a kognitív disszonancia megakadályoz a felismerésben:

De itt még nincs vége a sornak, folytatnám.

A lopások legfőbb oka "MI" vagyunk!

Bármilyen meglepő is, a tolvajok azt lopják el, amit könnyen és gyorsan pénzé tudnak tenni. Ahhoz, hogy mit tudnak gyorsan pénzé tenni, leginkább a kereslet fogja meghatározni. És akkor most nézzük, hogy kik a vásárlók, azaz kik adják le a megrendeléseket a tolvajoknak, közvetetten kik hajtják végre a lopást:

Ha figyelmesen végig nézi valaki a videókat, a legnagyobb halak, vagy a legnagyobb fejtöréseket okozó elkövetők közül egyik sem volt cigány. A Lehel csarnokos hentes, vagy Slenderman, és említhetném a Slenderman alteregókat is.

A bűnelkövetés gyakorisága hatékonyan csökkenthető

Nem nagyon van új a nap alatt, ha valaki az ösztönös kisagy helyett a nagyot kezdi használni, és tudományos alapon felteszi a kérdést: "Vajon hogyan lehetne visszaszorítani a lopásos bűncselekmények számát?", akkor rögtön feltűnhet neki az, ami több nemzetközi kutatás már évtizedekkel korábban kimondott:

Tomcaték nem tudták elérni, hogy változzon a törvényi szabályozás, annyit tudtak tenni, hogy egy milliós értékű bringát tettek ki, ne csupán szabálysértés legyen belőle; azonban az elkövetőket ez egyáltalán nem befolyásolta a lopásban. Nem az olcsóbbat választották, nem mérlegelték, hogy mennyi járhat érte. A bűnelkövető ritkán mérlegel, eleve a bűnelkövetés pillanatában fel sem tételezi, hogy el fogják kapni. Ha ezt feltételezné, nem követné el a cselekményt. Ebből adódik, hogy ha csökkenteni szeretnénk a bűnesetek számát, hatékony rendőri munkára van szükség és nem szigorúbb törvényekre! Pontosan tisztában vagyok vele, hogy az egyszerű logika azt diktálja, a halálbüntetés kiszabása lopásoknál elrettentő lenne, de ha egyszer soha senkit nem kapnak el, akkor ez senkit nem fog visszatartani. Ellenben ha csak 1 hét fogda jár érte, és minden 2. elkövető lebukik, ez már visszatartó erő. Tessék megnézni, mi történt az Instantban, miután csalitelefonokkal elkaptak pár zsebest.

A hatékony bűnüldözéshez minden adva van

Jó pár évvel ezelőtt volt egy rész a Kész átverés show-ban, ahol nem tudom mennyire megrendezetten, de autótolvajokat szerettek volna átverni. Bekamerázva látható helyen hagytak egy értékesebb autót, és várták, hogy jöjjön a tolvaj. Így a tolvajkergetők sorozat végignézése után nekem vannak kétségeim a felvételek valódiságát illetően, de az elv ugyanaz volt, mint a Tolvajkergetőknél. Itt is működött, ott is működött.

A rendőrség folyamatos lemaradásban van, fut a bűnözők után. Amit a Tolvajkergetők csinál, nem olyan bonyolult dolog, ezt pontosan a rendőrség feladata lenne csinálni! Az ő dolguk lenne felderíteni a bűnbandákat, ennek hírveréseket csinálni, és ezzel garantáltan drámaian visszaszorítani a bűnelkövetéseket. Az ő dolguk lenne csalitelefonok, laptopok, autók, kerékpárok, motorok, pénztárcák kihelyezése, és nem civil embereké. A Kékfény adásaiban kellene viszontlátnunk ezeket a felvételeket, nem a Youtube-on.

Van rá elég emberük, van rá elég pénzük, hogy a szükséges eszközöket előteremtsék. Mégsem történik semmi. Teljesen joggal merül fel az emberekben a kérdés, hogy az elmúlt 3 évben miért nem állt fel egy operatív csoport, akik leváltották volna a Tolvajkergetőket?

Összefoglalás

A rendőrség irreálisan sokszor béna kacsaként tűnik fel az állampolgárok, az áldozatok előtt. Folyamatosan azzal kell szembesülniük embereknek, hogy kiszolgáltatottak és nem várhatnak segítséget, az állampolgárok egy része végső elkeseredésében fordul az önbíráskodás eszközéhez. Ezen az állampolgár nem nagyon tud változtatni, nem várható el tőle, hogy majd megértő lesz és lenyeli a folyamatos veszteséget. Ekkor fognak áramot vezetni drótokba, csapdákat állítani vagy éppen fogják megmérgezni a saját borukat.

A politikusok valószínűleg tudatlanságból nem hajlandók azzal szembenézni, hogy a mély szegénység és a mély szegények legnagyobb részét alkotó cigányok probléma források, ha a szegénységet és a kiszolgáltatottságot nem számolják fel; a bűnüldözés a lehetőségekhez képest is csapnivaló teljesítménnyel működik; ha azt hiszik, hogy a büntetési tételek szigorítása lesz a megoldás a konkrét nyomozói és bűnüldözési feladat helyett, akkor ott komoly problémák lesznek, és ezek a problémák a sorozatos rossz válaszoktól csak folyamatosan mélyülni fognak. A mély szegénységben élőket pedig nem csak miattuk, hanem magunk miatt el kell kezdeni felzárkóztatni, különben a probléma újra és újra önmagát fogja kitermelni. A kirekesztés és a szegénység gettósodáshoz fog vezetni bármilyen embercsoportnál, ahol létre fognak jönni azok a negyedek, amikből nem csak kitörési lehetőség nem nagyon van, de egy idő után a rendőrség sem nagyon meri látogatni - https://youtu.be/-qKJOVmlg-E?t=5m20s .

És javaslom, hogy mindenki más kezdje el emészteni, ez az ország mi miattunk tart ott, ahol. Tessék szépen tükörbe nézni. Miattam is, miattad is. Megpróbálnak egyesek mentőövet dobálni, hogy nem te vagy egy pitiáner kis tolvaj, amiért a munkahelyedről iskolázod be a gyereket, vagy hogy igazából már hőstett a BKV-n lógni - az is lopás -, vagy az, hogy 70 ezerért veszel egy egyértelműen lopott, milliót érő kerékpárt, hanem a cigányok és a bevándorlók! Na, ők az okai mindennek! Hát a frászt! Ha itt csak 6 millió talpig becsületes és önkritikával rendelkező ember élne, már teljesen máshol tartanánk. De amíg tart az önfelmentés, a másra mutogatás, a cinkos összekacsintás a lopásokban és a korrupciókban, ahol a BKV ellenőr a rossz fiú, miközben azt kellene tarkón baszni egy szívlapáttal, aki a lebukás ellenére is még nekiáll hőzöngeni, addig mit is vár itt bárki is?

Mindenképpen szót kell ejtenem magáról a szervezetről és tevékenységükről, mert egyrészt egyáltalán nem biztos, hogy mindenki tudja, miről és kikről van szó, másrészt a téma szempontjából bár mellékes szál, ki csinált bármit is - http://a.te.ervelesi.hibad.hu/szemelyeskedes -, elébe szeretnék menne a személyeskedésnek - lásd link.

Valamikor 2011 környékén kezdhetett szerveződni egy csapat, akik azt találták ki, hogy nyomkövetővel és jeladókkal felszerelt kerékpárokat tesznek ki csalinak kerékpártolvajoknak, így lefülelve az elkövetőket és az orgazdákat, vagy éppen a lopott kerékpárt megvásárló embereket, miközben ezt az egészet kamerával jól dokumentálva meg is osztanák a nagyközönséggel. De álljon itt inkább az előzetes videójuk:

Az egész kezdeményezés pillanatokon belül komoly indulatokat generált, aminek nem kevés köze lehetett Polgár Tamás - alias Tomcat - személyéhez, aki az egész főszervezője lett. Ha valaki esetleg ennyi alapján nem tudná kiről is van szó, akkor ajánlom figyelmébe a Google-t. A legtöbb ellenvélemény azzal kapcsolatban hangzott el, hogy az egész így önbíráskodásba fog hajlani, a nyomozás a rendőrség feladata és egyébként is, Tomcat a garancia rá, hogy ez balhés kezdeményezés lesz... Jöttek még olyan vádak, hogy ez csak Tomcat vállalkozói marketing fogása. Vegyük sorra, hogy miket tudunk/tudhatunk ezzel az egésszel kapcsolatban:

1. A kerékpárlopások magas száma és az ezzel szemben lévő alacsony felderítési mutató a rendőrség részéről nem új probléma. Már a 2000-es évek elején folyamatosan téma volt a bringás levelező listákon, hogy a helyzettel kezdeni kellene valamit! Rengetegszer fordult elő, hogy az elkövetésről és az elkövetőről biztonsági videó felvétel készült, azonban én nem tudok olyan esetről, amikor ennek következménye lett volna. Néha a biztonságiak felismerik, hogy "igen, ez lopott a múlt héten is", de ennél közelebb sem az elkövetőhöz, sem a kerékpárhoz nem sikerült jutni. Akkoriban a BME merült fel, mint igen problémás helyszín - legalábbis ami listán én rajta voltam, ott ez volt a téma -, és akkor is felmerült, hogy csali kerékpárokat kellene kihelyezni, amiket a rendőrséggel együttműködve figyelnének egyesek, váltott műszakban. A dologból nem lett semmi végül, csak maradt az áldozatok bosszankodása, és reménye, hogy egy apróhirdetésben viszontlátja kerékpárját, amit talán nyomott áron vissza tud szerezni; GPS-es nyomkövetésre akkor még gondolni sem lehetett, a mobil is éppen csak hogy megjelent.
2. Az egész működés jól dokumentáltnak tűnik. Rengeteg a videó felvétel, és Tomcat nem nagyon titkolózott, igyekezett bevonni a közönséget is.
3. A kezdeti félelmekkel ellentétben az akciók szerves része volt a rendőrség. Bevonták őket, felajánlották tapasztalatukat és segítségüket, igyekeztek törvénymódosítást is elérni, hogy ne 200 000 Ft legyen kerékpárlopásoknál az értékhatár, amitől bűncselekménynek minősül; ennek ellenére 2013-tól még enyhébbek lettek a szabályok az elkövetőkre vonatkozóan! Az akciók szerves része volt, hogy az elkapott elkövetőket megpróbálták eljárás alá vonni, "életútjukat" megpróbálták nyomon követni.
4. Értek el eredményeket. Tolvajokat és orgazdákat juttattak rendőrkézre, a hatóságoknak pedig olyan bizonyítékokat sikerült adni, amik segítették munkájukat. Kerékpárok és más ellopott eszközöket sikerült visszajuttatni gazdáikhoz. Debrecenben saját elmondásuk szerint a kerékpárlopásos esetek száma csökkent, az Instant nevű szórakozóhelyen pedig a telefonlopásos esetek száma. Ezen adatokat én most nem kérdőjelezném meg, bár nem is ellenőriztem.
   Ezekről az eredményekről azonban a média nem hozott le semmit, ellenben amint volt valami megkérdőjelezhetőbb tettük, arról azonnal, főoldalas cikket hoztak le. Mindjárt javaslom megtekintésre a találatokat arra vonatkozóan, hogy az indexen milyen cikkek jelentek meg róluk: google keresés "tolvajkergetők site:index.hu" , de ki lehet próbálni bármelyik másik híroldalra is. Ugyanakkor meg kell említenem, hogy ezzel szemben az RTL Klub készített velük műsort (35. perctől), ami már a sikerekről szólt.
5. A videókban sem rejtik véka alá, hogy egyébként viseltetnek némi előítélettel a cigányok irányába, ezt azonban meg kell hagyni, nagyon szofisztikáltan teszik. Viszont egyáltalán nem érezni, hogy kifejezetten rájuk utaznának. Annyi a különbség, hogy a cigány elkövetőknél általában kiemelik valamilyen módon, hogy "bidámbidám" - ennek története ebben a videóban van: https://www.youtube.com/watch?v=JexN27xCJp0 - , a "magyar" elkövetőknél azonban elfelejtik kihangsúlyozni, hogy hőn szeretett honfitársunk az elkövető, az orgazda vagy éppen a vásárló.
6. A videókban túl sokszor köszön vissza a hatósági inkompetencia, amit Tomcat-ék nem is próbálnak leplezni - teljesen érthető okokból. Egyrészt szeretném kihangsúlyozni, hogy a rendőrség igen sokszor együttműködik a Tolvajkergetőkkel, van, hogy kifejezetten örülnek a kezdeményezésnek, azonban az ideális helyzettől túlságosan is távol áll sokszor a reakciójuk. Akinek valaha volt dolga a rendőrséggel, mint áldozat, az sajnos igen nagy valószínűséggel már szembesülhetett azokkal az abszurd helyzetekkel, amik a videókban is előfordulnak. Okozott kár vagy a bűncselekmény jelentőségének bagatellizálása, a helyzet minél hamarabbi lezárására és nem a megoldásra törekvés, eljárási hibák vagy az ügy felgöngyölítésének már-már szabályos akadályozása - van egy rész, ahol a csalikerékpárt megtalálják egy kocsmában, a kiérkező rendőrök leparkolnak a kocsma előtt és jól látható helyen egyenruhában várják az elkövető visszaérkezését; ami valljuk be, nem tűnik túl ésszerű megoldásnak. De szeretném hangsúlyozni, hogy ezekből ne általánosítsunk, mert sokszor együttműködnek és szakszerűen lépnek fel! Tanulságos eset a londoni kiruccanásuk, ahol 50 percet kellett várniuk a rendőrökre, és utána sem voltak túl segítőkészek, a kerékpárjukat végül maguknak kellett visszaszerezniük.
7. Vannak megkérdőjelezhetőbb tettek, rendszerint amikor vissza kell tartani az elkövetőt a rendőrség kiérkezéséig. Ezek egy részéből rendőrségi ügy lett, a legutóbbi nem is olyan régen történt. Itt nehéz lenne igazságot tenni, mert ezekről a videó felvétel eltűnt, illetve még nem került fel. Kétségünk se legyen afelől, hogy a nyomozó hatóság Tomcat-tel szemben legalább annyira előítéletes, mint ő a cigányokkal szemben, ezzel igen érdekes helyzetet teremtve. Ugyanakkor a videók tanulsága szerint kicsit olyan, mint egy BKV ellenőr vagy közterületes. Az együttműködő emberekkel szépen megvárták közösen a rendőrséget, és semmi probléma nem lett. Probléma mindig ott lett, amikor a feltételezett elkövető menekülni próbált vagy támadólag, agresszíven lépett fel.

A Tolvajkergetők egy tünet. Tünete annak, hogy a nyomozó hatóság sem a bűnmegelőzésben, sem a bűnüldözésben nem tud igazán hatékony munkát felmutatni a kerékpárlopások, vagy úgy egyébként a lopások területén. Tisztelet a kivételnek! Mert van az is szép számmal! Csakhogy ezen, lássuk be, lehetne még bőven javítani. A csoport egyébként minden bizonnyal magától megszűnne, ha a rendőrség egy pár fős csoport felállításával átvenné azt, amit ők csinálnak, de erről a másik bejegyzésben.

2015 január 1-től bevezetett útdíj rendszer elemzése a 7 pontos szempontrendszer alapján.

Talán annyira senkit nem lep meg, hogy ennek az intézkedésnek az értékelése 0 csillagot kap. Tipikusan kapkodva, átgondolatlanul, értelmes célok nélkül  megalkotott probléma halmaz. 2 pontot sikerült kapnia, aminek a négyzete 4. Erre 0 csillag jár.

1. Van-e megelőző és utánkövető hatástanulmány? 0 pont

Ezt szerintem annyira azért nem kell részletezni. Semmilyen hatástanulmány nem készült, utánkövetésre sem igazán készültek fel. Az intézkedés politikai hatásait sem igazán mérték fel, a Fideszes polgármestereknek is igazán keresztbe tett.

2. Van-e egyértelmű, mérhető és betartható cél? 0 pont

Semmilyen célt nem szolgál, az öncélú költségvetési bevételek növelésén kívül.

3. Van-e ésszerűen betartható határidő, türelmi időszakkal? 0 pont

December eleje körül kitalálták, január 1-vel életbe is lépett. Ezt a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetnénk ésszerűen betartható határidőnek. A türelmi időszak ugyan lett, de az megint csak olyan, ami nem felel meg a "türelmi időszak" eredeti definíciójának.

4. Van-e kijelölt felelős személy? 1 pont

Van egyértelmű felelős személy! A jármű üzembentartója lesz elővéve, amennyiben jogosulatlanul használják a fizetőssé tett utakat.

5. Van-e arany híd (segítség)? 0 pont

Próbálkoztak, próbálkoztak, de rengeteg volt a félreértés, a rossz kommunikáció, és gyakoriak voltak a változások is - gondoljunk csak arra, hogy mely útszakaszok fizetősek. Itt egy tökéletes példa a helyzet ésszerűtlen kezelésére és a rossz kommunikációra: Totalcar: Mindennap megbüntethetnek, ez a törvény . Azt se felejtsük el, hogy sok helyen a díjfizetési kötelezettségre jelző tábla már csak díjfizetési területen lett elhelyezve, még csak lehetőséget sem adva az autósnak, hogy módosítsa útvonalát.

6. Van-e megfelelő jogkörrel és felszereléssel ellátott ellenőrző szerv, ami látványosan működik is? 1 pont

Nem igazán tudjuk, hogy az ellenőrzés jól működik-e. Sok helyen nem láttak kamerákat, csak táblákat felszerelve, így nem elképzelhetetlen, hogy valójában egy darabig nem vagy erősen hiányosan működött az ellenőrzés. Mindenesetre a rendszer más területeken már működik, a jogkörök tisztázva vannak, a felszerelés adva van. Megadható az 1 pont.

7. A megelőzésen van-e a hangsúly? 0 pont

Kb a kérdés is értelmezhetetlen, illetve, ha figyelembe vesszük, hogy az elkerülő utaknak megelőző szerepe van - ne a városban cammogjon mindenki -, akkor ez az intézkedés inkább visszás. De mivel nem történtek megelőző hatástanulmányok, így igazából fogalmunk sincs arról, hogy az intézkedés hatására hogyan változtak, vagy változtak-e az átmenő forgalmi adatok. Megyünk egy ablak nélküli autóban, amiről nem tudjuk, hogy hol van, merre megy és mennyivel, de beszólnak fentről, hogy most kanyarodjunk balra és kicsit lépjünk a gázra. (taps)

Az esettanulmányok értékelése a következő szempontrendszer alapján fog történni:

1. Van-e megelőző és utánkövető hatástanulmány? Történt-e előkészítő hatástanulmány? Mármint ami nem csak amolyan látszat intézkedés. Van-e utánkövetés, aminek hatására akár felülbírálják az eredeti szabályozást, ha az nem hozza a várt eredményt?
2. Van-e egyértelmű, mérhető és betartható cél? Meg van-e mondva, hogy miért szükséges, ami intézkedés hozva lett. Mi a célja, egyáltalán releváns-e a cél? Önmagában a bevételnövekedés vagy a költségvetés egyensúlyának biztosítása nem lehet cél!
3. Van-e ésszerűen betartható határidő, türelmi időszakkal?
4. Van-e kijelölt felelős személy?
5. Van-e arany híd (segítség)? Az érintettek megkapnak-e minden ésszerű segítséget a váltáshoz?
6. Van-e megfelelő jogkörrel és felszereléssel ellátott ellenőrző szerv, ami látványosan működik is?
7. A megelőzésen van-e a hangsúly? A megelőzés mindig sokkal olcsóbb és hatékonyabb.

Látható, hogy a 2-6 pont az 5 alapszabály, ezt foglalja keretbe a hatástanulmányok és a megelőzés. Mindegyikre maximum 1 pont adható. Mivel a szempontrendszer nem lineáris, sőt, 1-1 pont elhagyása drasztikusan tudja rontani az intézkedés értelmét és hatékonyságát, viszont az emberek a lineáris osztályzatokhoz vannak szokva, ezért a következő módszert találtam ki: az így kapott pontszámot négyzetre kell emelni, majd az így kapott szám alapján kerül csillagozásra. A legnagyobb pontszám így a 49. Egy-egy eset, intézkedés értékelése tehát a következőképpen alakul:

Ebből rögtön látszik, hogy nagyon nehéz 5 csillagos értékelést szerezni, és ez így van jól! Az 5 csillagos értékelés azt jelenti, hogy az valóban előremutató, a szempontrendszer szerint mindennek megfelelő. Ha egy pont teljesen elmarad, akkor az csak 4 csillagot érdemel, mert igenis van hol fejleszteni rajta. Bevezettem a 0 csillagos értékelést is, merthogy 4 pontot még véletlenül is össze lehet szedni, valahogy fontosnak tartottam megkülönböztetni a koncepciótlan vagdalkozásokat a hiányos intézkedésektől és esetektől.

Megdöbbentően sokszor futok bele abba, hogy egyébként tanult emberek is mennyire gyakran képtelenek helyén kezelni a százalékos adatokat. A százalékos adatok nagyon fontosak. Gyakran használjuk őket, szinte mindenki tud velük számolni, jelentőségüket vagy inkább "valódi jelentőségüket" a többség viszont mint ha mégsem értené.

Alapok - az alap fontossága

A százalékban kifejezett érték egy ARÁNY! Két érték egymáshoz viszonyított arányáról mond valamit, és CSAK ARRÓL! A 2 és a 3 szám között az emberek kis különbséget éreznek, ami néha igaz, néha nem; azonban ha egymáshoz viszonyítva nézzük, akkor bizony a három 50%-kal több, mint a kettő. Minden attól függ, hogy mihez képest nézzük. Vajon mennyire mindegy, hogy valaki 200 ezret visz haza havonta, vagy 300 ezret? Most is olyan kicsi a különbség? De nézzük, hogyan számoljuk.

3 "szereplőnk" van, ezeket úgy hívják, hogy alap, százalékláb és százalékérték. Nem kell a nevektől megijedni.

1. Százalékláb Ez az, amit látni szoktunk, az "arány". Pl: 20%
2. Alap Erre az értékre vonatkozik a százalékláb. Bár nem szokták feltüntetni a százalékláb mellett, ha látunk bárhol százalékos jelölést, vészcsengőként azonnal szólaljon meg az agyunkban a kérdés: Mi az alap? Egyáltalán nem mindegy, de erre visszatérek később.
3. Százalékérték Ez az a szám, amit az alaphoz hasonlítunk.

A képlet rettentően és már szinte rémisztően egyszerű (szándékosan hagytam le a x100-at, mert most nem az a lényeg):

Szeretném ismételni, hogy önmagában a százalék - százalékláb - csak egy arányt fejez ki, de az alap ismerete nélkül az ég világon nem mond semmit.

Laci bére 50%-a István keresetének. Ez azt jelenti, hogy Laci rosszul keres? Ez attól függ, hogy István mennyit keres. Ha István a minimálbért kapja, akkor igencsak fel fog kopni az álla, de ha István 8-10 milliót keres havonta, mert egy nagy és sikeres cége van, akkor nem biztos, hogy nagyon aggódnunk kellene Laci életkörülményeiért.

A kicsi, amikor az nem is olyan kicsi 1. - tulajdonrész aprózódás

Az emberek gyakran gondolkoznak lineárisan, olyan dolgokban is, amik egyáltalán nem azok. A 10-es szám elég kicsi, az 5-ös szám még kisebb, az 1-2-ről már nem is beszélve. Tegyük fel, hogy egy cégben van 20% tulajdonrészed. Jön egy új befektető, és azt mondja, hogy szeretné a befektetésért cserébe  tőled a cég tulajdonrészének 2%-át. Erre az esetek többségében sokan azt gondolnák, hogy ez semmiség, 2%-al csökken a tulajdonrészem, mi az? Az van ilyenkor, hogy csúnyán elnézted az alapot! A cég teljes méretéhez képest valóban apróságnak tűnik a 2%, azonban ez a tulajdonrészednek a 10%-a! Hogy jobban szemléltessem, mennyire nem kicsi ez a 10%, ez kb majdnem olyan, mint ha mostantól minden évben lemondanál több, mint 1 havi fizetésedről! Ez persze nem jelenti azt, hogy nem érné meg a megállapodás neked is, csupán azt szerettem volna szemléltetni, hogy egy kis százalékos érték bizony nagyon sokat is jelenthet.

A kicsi, amikor az nem is olyan kicsi 2. - országok gazdasági teljesítményének növekedése

Fontos mérőszáma szokott lenni egy ország szempontjából, hogy az előző évhez képest milyen arányban bővült a gazdasági teljesítménye. Mi az alap tehát? Az adott ország, saját, előző évi teljesítménye! Ebből következik, hogy amikor két ország növekedését hasonlítják össze, azok eltérő alapokra vonatkoznak. Így önmagukban ezt tilos megtennünk, és soha nem szabad ebből semmilyen következtetést levonni. Vegyünk rögtön egy példát. István 300 000 Ft-ot keres, és nő a bére 30 000 Ft-tal. István az előző évhez képest 10%-kal többet keres, ez egészen szép növekedés. Jürgen ugyanazt csinálja, csak Németországban dolgozik, és az ő bére átszámolva 1 200 000 Ft. Jürgen bére a következő évben 50 000 Ft-tal nő. Egyértelmű, hogy Jürgen többet keres és többet is nőtt a bére. De nézzük csak, mi történik, ha az egyéni változásukat próbáljuk meg összehasonlítani egymással?

Hoppá! Azt láthatjuk, hogy István milyen király! Önmagában a növekedés mértékét nézve mondhatnánk, hogy István az atyaúristen, több, mint kétszeres növekedést tudott produkálni, ez azért nem kevés! Jürgennek meg mindjárt befellegzik, és István nevetve el fog húzni mellette, csak kellően sok ideig kell várni (sátáni kacaj) ... Pontosan tudjuk, hogy így István sosem fogja utolérni Jürgent, aki nem csak többet keres, de még a bére is messze többel nőtt, mint Istváné.

Pontosan ezért butaság, amikor bárki Németország 1-2%-os növekedését akarja összehasonlítani mondjuk a magyar vagy orosz, esetleg kínai növekedési adatokkal. Nagyon fontos megértenünk, hogy a százaléklábak mellé mindig figyelembe kell venni az alapot. És az almát ne hasonlítsuk össze a görögdinnyével.

Ez jelentheti azt, hogy az ilyen adatok feleslegesek, esetleg hibásak? Egyáltalán nem! Ezek nagyon fontos mérőszámok, de csak azért, mert van két számunk, azok bár matematikailag összevethetők, a valóságban nem biztos, hogy van közük egymáshoz. A matematika sok mindent elbír.

A kicsi, amikor az nem is olyan kicsi 3. - kamatos kamat

Több népmesében visszaköszön a kamatos kamat, amiben az okos juhász/paraszt/szegény legény túl jár a gazdag király eszén. Az egyik ilyenben azt mondja a királynak, hogy ő nem kér mást, csak annyit, hogy egy sakktábla jobb alsó sarkába tegyenek egy szem rizst, a következőbe kétszer annyit, és így tovább, egészen a legutolsó mezőig. Első hallásra ez nem tűnik nagy kérésnek, azonban a valóságban ehhez a mutatványhoz több, mint 371 évnyi globális rizskészletre lenne szükség!

Ez egy nagyon fontos és tanulságos mese. A mese arról szól, hogy az induló alap lehet bármilyen kicsi, sok pici lépéssel is hatalmasra tud duzzadni. Bejön a képbe egy új, negyedik "szereplő", az ismétlés szám, ami az esetek nagy részében az idő, de nem mindig az!

Mielőtt tovább mennénk, nézzük meg, hogyan számoljuk a kamatos kamatot:

Egy nagyon fontos dolgot vegyünk észre! Az ismétlésszám a kitevőbe kerül! Ez sokaknak biztosan nem egyértelmű, hogy miért fontos, ezért kifejtem. Az alap százaléklábban bekövetkező kis változás is drámaian meg tud nőni, és ez nem lineáris! Mutatom:

Ismét abba a problémába futunk bele, hogy az emberek lineárisan gondolkoznak olyan helyzetekben is, amikor a helyzet egyáltalán nem lineáris. Figyeljük csak meg a táblázatban! Az 1%-hoz képest 2% esetén dupla annyi lesz a haszon - vagy éppen a veszteség, attól függően, hogy hitelfelvevők, vagy befektetők vagyunk! Pedig egyáltalán nem tűnik olyan soknak az az 1% különbség, mégis drasztikus. 1%! És nézzük meg, hogy mekkora óriási különbség van a 9% és 10% között! Több, mint "110%"! Ha befektetek 1 millió Ft-ot, az egyik esetben kerestem 4,6 milliót, a másik esetben viszont 5,72-t! 1 millió esetén 1,12 millió különbség jött ki. Ezt a két számot összehasonlítva, az a +1% a végére (5,72/4,6-1)x100 = 24,35%-nyi különbséget jelent. Ez rengeteg.

Ez mindig legyen a szemünk előtt, amikor hitelt szeretnénk felvenni, vagy amikor arról olvasunk, hogy az állam honnan és mennyiért is finanszírozza a kölcsöneit. Egyáltalán nem mindegy, ha a piacon van egy 0,5%-kal olcsóbb ajánlat, hogy honnan lesz felvéve ez az összeg.

A Facebookon rendszeresen felbukkannak matekfeladatok, amik kifejezetten azt tesztelik, hogy az illetők tisztában vannak-e a műveleti sorrendekkel. Jól láthatóan sokan egyáltalán nincsenek tisztában vele, miközben az emlékeim szerint általános iskola 3. osztályos anyag lehet. Tegyük helyre a dolgokat.

Amit mindenki tud

Alapból valóban balról jobbra végezzük el a műveleteket: 5 + 3 + 7 = 15 . Eddig még mindenki boldogulni szokott.

Amit sokan elrontanak

Vegyünk egy példát, a következő feladatnak keressük a megoldását: 4 + 4 + 5 + 5 + 5 . Ha így írom, akkor mindenki számára egyértelmű, hogy a megoldás 23 (ez a jó megoldás, később bármi is jön ki!). Azonban tanultuk az összeadáson kívül a szorzás műveletet, és a fenti feladatot át lehet írni így is: 2 x 4 + 3 x 5 . Mit is kapunk, ha most ész nélkül balról jobbra szeretnénk megoldani? Valahogy így fog alakulni:

• 8 + 3 x 5
• 11 x 5
• 55 (≠ 23)

Ebből láthatjuk, hogy valami nem igazán stimmel. Pedig a feladat átírása rendben van, tényleg 2 db 4-est és 3 db 5-öst adtunk össze. A probléma és a hiba ott van, hogy van egy úgynevezett műveleti sorrend. A műveletek - összeadás, kivonás, osztás, szorzás, hatványozás - ugyanis nem egyenrangú műveletek! A műveleti sorrendek valahogy így néznek ki:

1. zárójelek
2. hatványozás
3. szorzás, osztás
4. összeadás, kivonás

Ebből következik, hogy a 2 x 4 + 3 x 5 műveletet a következő lépésekben kell megoldani:

• 8 + 3 x 5
• 8 + 15
• 23

Trükkös szorzás

Gyakran előfordul, hogy a szorzást nem jelöljük külön. Pl: 5 ( 5 + 6 ) = 5 x ( 5 + 6 ) . Az egyik ilyen trükkös feladat pont erre épít: 6 / 3 ( 4 - 2 ) . Ezt a következőképpen kell megoldani és értelmezni:

• 6 / 3 x ( 4 - 2 )
• 6 / 3 x 2
• 2 x 2
• 4

Csak azért, mert nincs kirakva a szorzás jel, attól az még ott az. És nem a nevezőre vonatkozik - alsó rész -, hanem a számlálóhoz! Átírva a fenti egyenletet, így néz ez ki:

Amennyiben a nevezőre szeretnénk vonatkoztatni a zárójeles részt, akkor azt csak zárójelezéssel tudjuk megtenni: 6 / ( 3 ( 4 - 2 ))

Gyakorlatok

Amennyiben a műveleti sorrendet elfelejtettük volna, segítenék, hogy ne csináljunk magukból teljesen hülyét a közösségi oldalakon, iderakok néhány feladatot és a megoldását is.

5 + 3 x 0

• 5 + 0
• 5

(5 + 3) x 0

• (először a zárójeles részt kell megoldani!) 8 x 0
• 0

7 x 8 / 2 x 5 + 3

• (az első 4 számnál balról jobbra kell haladni) 56 / 2 x 5 + 3
• 28 x 5 + 3
• 140 + 3
• 143

12 - 6 / (1 + 1) x 5

• (zárójeles résszel kell kezdeni) 12 - 6 / 2 x 5
• (ezután a végén balról jobbra kell haladni) 12 - 3 x 5
• 12 - 15
• -3